Ott pedig mindent megtalált, amitől rettegett. Végtelennek tűnő üzenetváltásokat, közös képeket azzal a nővel, és azt a mondatot is, amely egy pillanat alatt mindent megmagyarázott: „Köszönöm ezt a felejthetetlen hétvégét a bátyád házában. A nyaralóban annyira romantikus volt!”
Katalin fejében azonnal összeállt a kép. A „bátyád háza” kifejezés mindent elárult. Vagyis Péter adta oda a kulcsokat. Ha pedig a nyaraló Annáé volt, akkor Anna sem lehetett teljesen tudatlan. Katalin feldúlt gondolataiban Anna egyszerre árulóvá vált: olyan nővé, aki nemrég még vele ült egy asztalnál, miközben hónapokon át hallgatólagosan fedezte Gábor viszonyát.
— Katalin, kérlek, hallgass meg! — zokogta Anna a telefonba, miközben alig kapott levegőt. — Esküszöm, csak tegnapelőtt tudtam meg az egészet! Én találtam meg az idegen holmikat, én szorítottam sarokba Pétert…
De Katalin nem akarta végighallgatni.
— Átkozott képmutatók vagytok mindannyian — vágta oda hidegen.
A vonal megszakadt. Néhány rövid sípolás maradt csak utána. A köztük lévő híd abban a pillanatban végleg leégett.
A történet következményei súlyosak voltak. Gábor házassága darabokra hullott: Katalin beadta a válókeresetet, és megtiltotta a volt rokonságnak, hogy a gyerekek közelébe menjenek. Anna pedig Péter elé kemény ultimátumot tett, mellé pedig egy tekintélyes számlát: a nyaralóban ki kellett cserélni az ágyat, a matracot, az összes textíliát és még az edényeket is.
Péter mindent az utolsó forintig kifizetett, közben bocsánatért könyörgött, de a hazugsága után maradt nehéz, fojtogató keserűség többé nem tűnt el a házasságukból. Gábor gyávasága egyszerre több ember életét tette tönkre.
Ennek az egésznek a tanulsága fájdalmasan egyszerű: senki nem tehet „szívességet” mások kárára, és nem ránthatja bele a szeretteit a saját titkaiba. A férfiszolidaritás legfeljebb akkor ártalmatlan, ha valaki a garázsban falaz a barátjának egy főnöki fejmosás elől. De amikor ez a lojalitás feleségeknek szóló aljas hazugságokra, más tulajdonának kihasználására és a család elárulására épül, az már nem barátság.
Anna végül a saját egyetlen gyengeségéért fizetett meg: azért, hogy várt, és nem hívta fel Katalint azonnal, még abból a meggyalázott házból. Mert az idegenek hazugsága mindig visszacsap azokra is, akik azt hitték, kívül maradhatnak rajta.