Az objektív teljesítményadatok alapján éppen Gábor két jó barátja került a lista élére: István és László, akikkel a férje gyakran órákig elüldögélt a garázsban a műszak vége után. Aznap este aztán hét év házasság után először robbant ki köztük igazán nagy, mindent elsöprő veszekedés.
— Ha kirúgod Istvánt és Lászlót, én is megyek velük! — ordította Gábor, és olyan erővel csapta le a bögrét az asztalra, hogy az megrepedt. — Csak fitogtatni akarod a hatalmadat! A saját nagyravágyásodat vered le a barátaimon!
— Gábor, legalább nézd meg a jelentéseiket! Állandóan túlfogyasztják az üzemanyagot, és rendszeresen késnek a megadott pontokról! Ennek mi köze az én ambícióimhoz? Ez egy vállalat, nem családi szívességbolt. Engem is elküldenek, ha bent tartom azokat, akik veszteséget termelnek — próbálta Anna higgadtan, adatokkal magyarázni a helyzetet, de a férje mintha meg sem hallotta volna.
— Anyámnak igaza volt, te teljesen más ember lettél abban az irodában — vágta oda Gábor, miközben felkapta a kabátját. — Már csak egy beosztottat látsz bennem. Egy ideig anyámnál maradok. Nekem normális bánásmód kell, nem a parancsaid.
Elment, Annát pedig magára hagyta a néma, kiüresedett lakásban. Katalin asszony nyilván diadalt ült: visszakapta a fiát a szülői házba. Anna éjszakákon át forgolódott álmatlanul, és újra meg újra ugyanaz a gondolat gyötörte: valóban az lett volna a házasságuk ítélete, hogy ő szakmailag végre előrébb jutott?
Egy hónappal később azonban olyan nap következett, amely teljesen más megvilágításba helyezett mindent. A holding győri központjából váratlan belső ellenőrzés érkezett a telephelyre. Átnéztek mindent: szerződéseket, menetleveleket, tankolási kártyákat, üzemanyag-elszámolásokat. És éppen ekkor derült ki, hogy a Gábor felügyelete alá tartozó déli útvonalon rendszeres, szervezett hiány mutatkozik az üzemanyagok és kenőanyagok nyilvántartásában.
A módszer nem volt különösebben kifinomult: hamis bizonylatok, lefejtett gázolaj, majd szépen aláírt papírok. A dokumentumokon pedig Gábor neve szerepelt. Az okozott kár nagysága már bőven elég lett volna ahhoz, hogy az ügyből valódi büntetőeljárás legyen.
Anna az auditjelentés fölé görnyedve ült, és pontosan értette: ha ezt eltussolja, nemcsak megszegi a hivatali kötelességét, hanem bűnrészessé is válhat. Ebben a feszült pillanatban csörrent meg a magántelefonja. Katalin asszony hívta, de a hangja már nyomokban sem emlékeztetett a korábbi fölényeskedésre; a gőg helyén csupán kapkodó, ragadós pánik maradt.