Katalin szinte önkéntelen mozdulattal kisimította a blokkot.
A papír tetején egy márkabolt neve állt, amely műszaki cikkeket árult. Alatta ott virított a legújabb típusú okostelefon megnevezése.
Amikor a végösszeghez ért, Katalin kétszer is végigfuttatta a szemét a számokon. Az ár nagyjából két teljes havi fizetésének felelt meg.
A vásárlás dátuma: előző nap.
Fizetési mód: készpénz.
Hosszú másodpercekig nézte a fakó betűket. Aztán hirtelen Márk szétszakadt tornacipője jelent meg előtte. Utána Gábor jutott eszébe, aki nemrég lemondta a barátaival tervezett horgászatot, mondván, minden forintra szüksége van a húgának, mert nála „megint ég a ház”.
Hat éven át a saját gyerekükön spóroltak.
Hat éven át mondtak le nyaralásról, kirándulásról, normális vásárlásokról.
Katalin gondosan összehajtotta a blokkot, és a ballonkabátja zsebébe csúsztatta.
Este a kis konyhájuk mintha még szűkebb lett volna a szokásosnál.
Erzsébet alig pár perccel azután toppant be, hogy Gábor hazaért a munkából, levette a kabátját, és kezet mosott.
Feszült volt, ideges, már az ajtóból panaszkodni kezdett: a borzalmas időjárásra, az elszállt árakra, meg a közművesekre, akik szerinte semmit sem csinálnak rendesen.
— Csak tizedikéig kellene kölcsön egy rendesebb összeg — hadarta, miközben a teájában kavargatta a cukrot.
A konyhai széken ült, keresztbe tett lábbal, mintha teljesen természetes volna, amiért jött.
— A bankból állandóan hívogatnak, már azzal fenyegetnek, hogy kijönnek hozzám. Egy perc nyugtom sincs. Éjszakánként sem alszom, a vérnyomásom is összevissza ugrál, Gáborkám.
Gábor bűntudatosan a feleségére pillantott.
Aztán szó nélkül a párkányon heverő pénztárcája felé nyúlt.
— Kínos lenne nem segíteni… mégiscsak a húgom — motyogta, miközben elővette a pénzt. — Elvész szegény. Rajtunk kívül nincs senkije.
Katalin ekkor odalépett az asztalhoz.
A zsebéből előhúzta a már előre kisimított blokkot, és pontosan a virágmintás viaszosvászon közepére tette.
— Ez meg micsoda?
Gábor mozdulata megakadt; a bankjegyeket még ki sem húzta teljesen.
— A mi szerencsétlen rokonunk tegnapi beszerzése — mondta Katalin tisztán, tagoltan.
A papírt közelebb tolta a férjéhez.
— Remek telefon lehet, Erzsi. A kamerája biztosan csodás, igaz?
Erzsébet gyorsan, egymás után többször is pislogott.