— Anya, van egy titkom — suttogta Erzsébet, és a kis kezét a nyomozó karjára tette.
Szilvia ügyvéd a folyosó végéről nézte, ahogy a nyolcéves kislány felfelé néz a férfira. Délután kettőt mutatott az óra. Három óra múlva kihirdetik az ítéletet.
Anna a tárgyalóterem előtti padon ült. Ötvenkét éves volt, de most sokkal öregebbnek látszott. A szürke kosztüm, amit Szilvia hozott neki a fogdából való kiengedéshez, egy kicsit nagy volt rajta — két hónap alatt hat kilót fogyott. A kezét az ölébe tette, és nem nézett senkire.
— Anya nem csinálta — mondta Erzsébet a nyomozónak. Hangja nem remegett. — Apuka csinálta. És van róla videó.
Szilvia megindult a folyosón.
Anna huszonkét éve élt Jánossal egy Pest melletti kisvárosban, egy sárga vakolatú házban, amelynek a kerítése mindig festésre szorult, de János soha nem festette meg. Az első öt évben még remélte, hogy megváltozik. A következő tízben már csak azt remélte, hogy Erzsébet ne lássa, amikor üt. Az utolsó hét évben már semmit nem remélt — csak számolt. Megszámolta, hány lépés a konyhától a hátsó ajtóig. Megszámolta, hány másodpercig tart, amíg János dührohamából felocsúdik. Megszámolta, mennyibe kerülne egy albérleti kaució Budaörsön.
Háromszázötvenezer forint. Ennyit tett félre a gyerektámogatásból, tíz forintonként, egy régi teásdobozban, amit a szekrény tetején tartott egy törött vázával letakarva.
János soha nem nézett a szekrény tetejére.
A tűz március tizenötödikén ütött ki, éjjel negyed kettőkor. A kerti szerszámosnak nevezett fészer — amelyet János sosem használt szerszámokra, csak arra, hogy bezárja Annát, ha „rosszalkodott” — leégett tizenhét perc alatt. A tűzoltók tizenegy perccel később értek ki. János az utcán állt és üvöltött, hogy Anna gyújtotta fel, hogy bosszút álljon rajta, hogy ő egy elmebeteg, hogy mindenki láthatja, mire képes.
Anna a szomszéd kertjében guggolt, és Erzsébet haját simogatta.

— Rendben vagy? — kérdezte a kislánytól.
— Igen — mondta Erzsébet. — Te?
Anna nem válaszolt.
A rendőrség másnap reggel vitte el. A nyomozó — Horváth Péter főhadnagy, negyvenes évei elején járó, csendes arcú férfi — udvariasan, de határozottan közölte, hogy tanúvallomásra viszik. Három nappal később vádat emeltek ellene szándékos gyújtogatás miatt. A bizonyítékok: János vallomása, egy szomszéd, aki azt mondta, látta Annát a fészer felé menni este tíz körül, és egy tűzszakértői vélemény, amely szerint a tűz gyújtófolyadékkal indult.
