Mélyebben értjük az életet - Értelmes élet - Page 15

„Hogy merészeled ezt? Mi itt is alszunk!” Erzsébet tenyere élesen csattant a kapu deszkáin, megszégyenítéssel vádolva Katalint

02.3k.

„András, mondd csak, ez a harminckétezer forint, amit az anyádnak utaltál, mostantól a rezsi része, vagy én maradtam le valamiről?” Eszter vizes kézzel a konyhaasztal mellett szúrósan kérdezte

015.1k.

„Nem hagylak magadra. Soha” ígérte Balázs, miközben összekulcsolták az ujjaikat a gyermekotthon fagyában

0795

„Hogy tehetted ezt velem?!” Erika a telefonban zokogva és dühösen vádolta Annát

0312

„Bűnrészesek vagytok, Anna!” Katalin rekedten kiabálta és kitagadással fenyegette

0294

„A lakást ugyanis a nagymama Gáborra íratta, nem kettőjükre” – suttogva az anyjának, hogy jogi úton kiteszi őket a lakásból

011.6k.

„Na, Anna, most aztán szépen köszönd meg az én drága Péteremnek!” Erzsébet asszony harsányan, nevetve az esküvőn, az egész násznép előtt

0439

„Sürgős üzleti út Észtországba, két nap az egész, nem több” — Anna döbbenten a check-in pultok között rejtőzött, amikor férjét egy másik nővel és egy kisfiúval látta

0272

„Nem. Ez így nem lehet.” mondta Márk ridegen, és Eszterrel minden remény darabokra hullott

0117

„Nem. Ez nem történhet meg.” Márk ridegen elutasította Nóra örömét, és azt követelte, hogy vetesse el a babát

09